COVID-19, mint foglalkozási betegség?!

Közzétéve: 2022-02-24

A világjárvány idején a fertőzés veszélye egyes munkaügyi szektorokban fokozottan fennáll. Európa legtöbb országa a COVID-19 általi megbetegedést (amennyiben munkavégzéssel kapcsolatban áll a fertőzés) foglalkozási betegségként könyveli el. Mit is jelent ez és milyen eljárásrend vonatkozik rá? Cikkünk összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat.

Foglalkozási betegségnek nevezzük azokat a fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezők általi megbetegedéseket, amik a munkavégzés közben alakulnak ki. A 2020-as évben 1533 foglalkozási betegséget tartanak számon Magyarországon, ebből 1417 fő COVID-19 megbetegedés. A statisztika kimutatja, hogy leginkább az 50 év felettieket érintette (39%), utánuk jönnek a 40-49 év közöttieket (33%), majd legvégül a fiatalabb korosztály, a 18-39 év közöttiek (28%). Az ágazatokat tekintve első helyen a megbetegedések szempontjából az egészségügyi, szociális ellátás területe áll 88,3%-al, azaz 1354 fővel, ennek 98,9% COVID-19 megbetegedésből adódó foglalkozási betegség. A világjárvány szempontjából második helyen az oktatás területe áll 67 esettel.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma baleseti táppénz tájékoztatót küldött a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, valamint a köznevelés intézmények vezetőinek, amiben összefoglalja COVID-19 fertőzés eljárásrendjét, annak foglalkozási betegségként való elismerését.

Ez az eljárásrend a következő módon épül fel:

1. Amennyiben COVID-19 fertőzésre utaló tüneteket észlel magán a munkavállaló, telefonon értesítenie kell orvosát, aki elrendeli a vírustesztet.

2. Pozitív teszt esetén a munkavállaló értesíti orvosát a teszt eredményéről, illetve jelzi a gyanúját, miszerint munkavégzés közben fertőződött meg.

3. Az orvos ezután köteles az ITM honlapján megtalálható „Bejelentőlap a foglalkozási megbetegedés gyanújáról” című nyomtatványt, azon belül is a „Foglalkozással kapcsolatos biológiai kóroki tényezők által okozott egyéb betegségek” nyilatkozatot megküldeni az illetékes munkavédelmi hatóságnak.

4. A munkavállalót ezután felkeresi a munkavédelmi hatóság információgyűjtés céljából, majd az ezeket az információkat a bejelentő lappal együtt továbbítja a Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztályának.

5. Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály elbírálja, hogy ténylegesen foglalkozási betegségnek minősül-e a bejelentés. Abban az esetben, ha a foglalkozási betegség bebizonyosodik, a munkavállaló 100%-os táppénzre jogosult.

Az ellátást a fertőzés ideéjig kapja a munkavállaló, viszont előfordulnak olyan esetek, amikor a fertőzésből való gyógyulás után még hátra maradnak tünetek. Ezeket az utóhatásokat nevezhetjük akár long-covidnak, poszt-covidnak vagy poszt-intenzív terápiás szindrómának. Ezek az utóhatások még nem ismertek teljeskörűen, csak becslések szintjén beszélhetünk róluk. A leggyakrabban visszamaradt tünetek az izomgyengeség, alvászavar, erős fáradtságérzet, gyengébb légzési kapacitás, koncentrációs zavar. Ezek olyan mértékben jelen lehetnek a munkavállalónál, hogy egy évig is elhúzódhat a gyógyulás. Az eddigi statisztika szerint ezen munkavállalók harmada később sem tud visszatérni a munka világába, a munkavállalók fele pedig könnyített munkát tud csak végezni.

A COVID-19 fertőzésnek megannyi hatása van a munkapiacot tekintve. Számos embernek átalakult a munkakörnyezete, sokan otthonról dolgoznak, ami pszichoszociális betegségeket vonhat maga után. A folyamatos fertőzéstől való félelem, az ebből fakadó stressz és szorongás a mentális és testi egészségre is hatással van, ami szintén kihat a munkavállaló teljesítményére. Fontos a mostani időszakban, hogy testünkkel, lelkünkkel egyaránt foglalkozzunk, hogy meg tudjuk őrizni egészségünket.

Forrás: nnk.gov.hu, menedzserpraxis.hu, ommf.gov.hu